A honlapok gyönyörűek, valós referencia semmi, a munkálatok közben pedig, amire megírnánk az egyébként is több ponton túlzottan is rugalmas szerződést, hirtelen jön a feketeleves.
Az elmúlt években jócskán elszaporodtak a gyanús lakásfelújítási visszaélések Magyarországon. Ezeket pedig már a szakmai szervezetek is egyértelműen észlelik. Több forrásból, az ország különböző pontjairól ütik fel a fejüket olyan horrorsztorik, amikben simlis vállalkozók, kontár szakik a főszereplők. Újabban például magukat gyönyörű honlapokkal hirdető, de referencia nélküli tetőfedők rövidítik meg a gyanútlan megrendelőket. A részletekről a Pénzcentrum számolt be az interneten. Nagyon vigyázzunk.
Ahogy a tavaly év elején a kormány ráöntötte az ingyen felújítási pénzeket, az egyéb családtámogatási lehetőségek mellé a családos magyarokra, úgy szökött az egekbe a felújítási kedv Magyarországon. Mindez azonban azt is eredményezte, hogy az amúgy is, több éves távlatban kemény munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban, ha lehet, még nagyobb igény mutatkozott a jó szakemberekre. Igen ám, de hiába tért vissza Magyarországra a koronavírus-járvány miatt rengeteg szaki, a probléma nem lett kisebb, sőt.
Jelen pillanatban is erős hiány mutatkozik jó szakemberek iránt az építőiparban, akik pedig itt vannak, azokhoz csak jókora várólista után lehet bejutni. 1-1 jó referenciákkal rendelkező szakmunkás-brigád, legyen szó festésről, burkolásról vagy éppen tetőfedésről, akár fél éves várólistával is dolgozhat. Az óriási kereslet-növekedés hullámait pedig – nem meglepő módon – azok is igyekeznek meglovagolni, akiket a köznyelv leggyakrabban kóklereknek hív. Náluk azonban egy fokkal sem jobbak azok, akik szánt szándékkal vezetik meg a gyanútlan megrendelőket úgy, hogy voltaképpen a munkálatokat sem szeretnék befejezni, és az egésznek valóságos lakásfelújítása-dráma lesz a vége.
Van baj a magyar tetőkön
Bár a lakásfelújításokat övező horror-történetekből Dunát lehetne rekeszteni, a tavalyi év végén meglehetősen nagy érdeklődésre tartott számot Rezsnyák Péter, kivitelező, építész azon videó-sorozata a YouTube-on (SzakiEllenőr-csaladihazepites1), amivel saját maga próbált meg leleplezni a visszaélés-gyanús tetőépítést. A „tetős sztori” lényege az volt, hogy egy meglehetősen szép honlappal rendelkező céget megbíztak tetőfedéssel. Az ügyfélnek fontos volt a gyorsaság, a cég pedig meglehetősen gyorsnak is bizonyult, mind az árajánlattal, mind a kivitelezés megkezdésével.
Igen ám, de a munkálatok megkezdése előtt semmilyen szerződés sem köttetett, és miközben a fél tető le volt szedve a házról, a munkálatot végzők előálltak azzal, hogy mégsem az eredeti árajánlat lesz itt a nyerő, mert nagyobb a tető, mint gondolták, illetve ilyen-olyan plusz munkálatokat is el kell végezni. Ez odáig fajult, hogy a pár millió forintos ajánlatból lassan 10 milliós lett, és ezen a ponton próbált meg közbelépni a megrendelő egy ügyvéd segítségével.
Az ügy vége az lett, hogy a megrendelő végül is kifizette az előzetesen megbeszélt 2,5 millió forintos költséget, amiért végül is csak a tetőjének a felét újították fel. Ám a vállalkozás ezután is plusz pénzt követelt úgy, hogy Rezsnyák Péter szerint a munka is kontár volt, egy videójában úgy fogalmaz, hogy az elkészült munkában „mondjuk egy 23 hibapontos lista keletkezett”.
Az ügyet bemutató videó közben az is kiderült, hogy az ország különböző pontjairól jelentkeztek megrendelők a “SzakiEllenőrnél”, akik kísértetiesen hasonló „munkamódszerek” áldozataivá váltak. Sőt, sok esetben ezek a “tetőjavító-brigádok” elég jó lepapírozással próbálják elfedni csalási kísérletüket, jószerivel jobban értenek a jogászkodáshoz, mint a tetőfedéshez. Rezsnyák Péter videójában így fogalmaz a jelenségről,
az országban gyakorlatilag ez egy működő szisztéma (…) ez egy virágzó iparág, hogy iparosnak adják ki magukat emberek, pedig valójában nem azok. Én azt gondolom, hogy a csalásnak ez egy formája. (…) Én azt gondolom, hogy embereket lehetetlen helyzetbe hozni, becsapni, leszedni félig a tetőjüket és akkor egy előnytelen szerződést aláíratni velük, az nagyon nem tisztességes dolog.
A “tetőssztori” komolyságát egyébként az is jelzi, hogy az ügy némileg krimibe illő körülmények között ért véget. Rezsnyák Péter az történetet összefoglaló videójában kissé homályosan, de gyakorlatilag arra utal, hogy az általa lebuktatott banda meg is fenyegette őt. Mint mondja, “ne gondolják úgy, hogy jogi eljárással való fenyegetés, vagy bármi mással való fenyegetés, demonstráció, az eredményre fog vezetni. Én nem félek attól, hogy olyan adatokat hozzak nyilvánosságra, ami nekik kellemetlen lesz. Ha az én utcámban, irodámnál megjelennek olyan emberek, akiknek nem kellene ott lenniük, akkor én meg fogom tenni a megfelelő lépéseket.”
A megrendelők védelme érdekében Szalai Levente, az ÉMSZ ügyvezetője is összeállított egy listát, amellyel szerinte el lehet kerülni az átveréseket:
- Mindenre kiterjedő, részletes árajánlatot kell kérni a vállalkozótól, hogy egyértelmű legyen az elvégzendő munka, és hogy az egyes árajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
- Tudomásul kell venni, hogy egy jó szakember nem olcsó. A kirívóan alacsony ajánlat mindenképpen felkeltheti a gyanakvásunkat.
- A valóban jó szakemberek „tele vannak” munkával. Ezért a munkát időben, jó előre meg kell rendelni. Ha egy vállalkozó, nagyon hamar tud jönni és szinte azonnal el tudja kezdeni a munkát, szintén elgondolkodtató.
- Előzetes számításokkal nem megfelelően alátámasztott, „légből kapott” anyagköltségre vonatkozó előlegigények szintén intsenek óvatosságra.
- A kivitelező referenciáit, szakmai végzettségét el kell kérni és ellenőrizni, még akkor is, ha azt általában nem szoktuk. Nem megfelelő szakmai végzettséggel készült kivitelezés még akár az állami támogatás visszaigénylésekor is okozhat gondot.
- A felvonuláskor a brigád esetleg szegényes vagy hiányos eszközellátottsága is komoly figyelmeztető jelnek tekinthető.
További részletek a Penzcentrum.hu cikkében olvashatók.
